Kapcsolatok, kicsit másképp.

   Emberi lényünkből fakad, hogy szeretnénk társaságban élni, lenni. Ezért építjük az emberi kapcsolatainkat is. Van amire nem megoldás 3 fél jager, néha jól esik egy ölelés, néhány kedves szó, biztatás, tudni, hogy van akihez fordulj, van akinek a vállára tudd lehajtani a fejed.
A napjainkban átértékelődtek a reális kapcsolati ideálok. Mint ahogy azt egy mémen láttam, manapság egy fesztiválbelépő tartósabb mint a párkapcsolatok. De vajon mi lehet az ok? Szerintem nagyon egyszerű a képlet. 
    Felszínes, külsőségekre építő világot élünk.  A pasi akkor valaki, ha van pénze, lehetőleg legyen jóképű és izmos. Vannak ennek egyéb kiegészítői is, ha tud valami különlegeset, amit az átlag nem, mondjuk valami extrém sportot űz, akkor pláne tökéletes.  A nő akkor érhet el áttörő sikereket, ha 48 kiló, 95D-s melltartót hord, hátközépig érő hosszú haja  van, műszempillája, műkörme, műszemöldöke, és egyáltalán az egész csajszi mű.
   De hogy vágyhatunk valami igazira egy olyan közegben, ahol semmi nem igazi? Hogyan kívánjuk magunknak a boldogságot, mikor a saját kis világunk alapjait képmutatásra építjük? Elárulom, nem nagy titok, sehogy. 
   Az embernek először önmagához kell nagyon őszintének lennie. Attól leszek én valaki, hogy átérem a derekam? Attól leszek boldog, ha a szempillám a homlokomig ér? Attól vagyok értékes ember, ha drága ruhákban, drága kiegészítőkkel járok drága helyekre? Ezeket a kérdéseket le kell tisztázni magunkban. Ha megvan a válasz, tovább is léphetünk. 
   Miután rájöttünk a helyes válaszra, tovább is léphetünk. Ez egy önismereti kvíz. Mi fontos nekem? Mi tesz boldoggá? Mit keresek a másikban, és cserébe mit adok magamból? Mennyire tudok kompromisszumot kötni? Mennyire vagyok toleráns? Elengedhetetlen dolgok, amikkel muszáj tisztában lennünk.
   Ha nőt keresünk, akkor fontos, hogy a szépséget ne kívülről keressük. Olyat kell találnunk aki sugárzik, szép smink nélkül is, öröm ránézni. Azért fontos, mert csak az a nő tud szépséget sugározni kifelé, akinek odabent minden rendben van. Azok a nők, akik minél több mű dolgot viselnek magukon, azok küszködnek a legnagyobb önértékelési zavarral. Azért kell smink, meg műszempilla mert nem látja szépnek magát. Holott valaki nem ettől lesz szép. Ez csak egy maszkot von a világ elé, amely egy külsőségekbe belehabarodó férfi számára később nagy csalódás lehet. A szép nő belülről szép. Az értelem és az érzelem általában kéz a kézben járnak. Hiába, egy buta nőnek bárminemű szépség, hosszútávon nem tud majd érvényesülni a kapcsolatokban, megkezdődik a kiégés, és a lelki-érzelmi prostituálódás. Odaadja magát fűnek-fának, mert legalább akkor kap két jó szót. A baj csak az, hogy ezzel elindul a lejtőn. 
   Egy férfinek el kell fogadnia, hogy nem a pénzével hódít. Ezt csak mi nők tudjuk megtanítani. Az a baj, hogy a számítás az egyik alapvető női tulajdonság lett napjainkban. Nem baj ha bunkó, nem baj ha lekezel, esetleg már az sem baj ha megüt, de legalább eltart, vehetek sok drága ruhát, ékszereket, lehet almás telefonom, és járhatok puccos helyekre. Miközben a világ teli van normális férfiakkal, normális élettel, normális állással. Lehet, hogy a férfi nem vezérigazgató, és nem visz haza egy kisebb vagyont havonta, de legalább kedves, előzékeny, megért. Ők a randira virágot vivős típus, meg a gyertyafényes vacsora, akik általában nem kellenek senkinek, illetve azok, akik ~legyünk legjobb barátok, mert olyan jól megértesz~ kategóriába tartoznak. Csak nem gondolkodunk el azon, hogy eközben, a gazdag, csinos-helyes, azonban érzelmileg egy extrudált kukorica szintjén álló férfiak után kutatunk, akik a nagy dumájukkal úgyis hamar levesznek a lábunkról minket, mert ezt megtették már rajtunk kívül 100 másik nővel is.  Esetleg sikerül belépni egy ilyen házasságba is, akkor az maga lesz a csoda. Ja, vagy mégsem? Születik egy-két gyerek, anya és apa is másnál vigasztalódik, az előbbi érzelmi prostitúció szindrómában. A gyerek meg felnő, és ezt látja mint minta. Természetesen emocionálisan neki sem lesznek rendben a dolgai. 
   Kérdem én, ezt akarjuk mi? Erre vágyunk? Mert az út, amin jelenleg járunk egyenesen erre visz. A férfi legyen erős, és magabiztos, a nő pedig legyen igazi. És mindenképp kapjon helyet a prioritási listánkban a ~Belső értékek~ kategória. Mondjuk úgy az első helyen. 
   Neked mi a fontos hosszútávon? Boldog akarsz lenni, vagy kitartott? Szeretett, vagy szerető? Családanya vagy háztartási alkalmazott? És te, kedves férfi, ha esetleg olvasol most engem, te mi akarsz lenni? Apa vagy nőcsábász? Boldog vagy kiégett? 40 évesen elvált, vagy 80 évesen aranylakodalmazó papa? Drágáim, a döntés a ti kezetekben van. És időtök egyre kevesebb. Minden egyes pillanat, amit az életetekből rossz emberek hajszolására fecséreltek, értékes perceket, napokat vesz el attól, hogy végül egy olyan mellett állapodjatok meg, aki mellett egy nap sem teher felébredni.

Ha vetted a fáradtságot, és végigolvastad ezt a bejegyzést, akkor már nyertél egy kicsit. Ha a mag, amit elszórtam esetleg megfogan a fejedben, akkor már én is nyertem. És ha esetleg ez a poszt csak egy embernek is picit más irányba billenti a gondolkodását, akkor már megérte megírnom. Köszönöm hogy ma is elolvastál. 

Nagyon boldog, mosolygós napot, életet neked: Heni.

Az élet mindig tartogat meglepetéseket. Vagy mégsem?

Gondoltam ma kulturális napot tartok. Fogtam hát a világirodalom egyik legnagyobb remekét, a kezembe fogtam, a másikba pedig egy tál eper-cseresznyét. Kimentem az udvarra, még hallottam ahogy csattant a hátam mögött a szúnyogháló ahogy a mágnes magához rántotta. Letettem a tálat a kerti asztalra, kezembe fogtam a könyvem, és bekuckóztam a hintaágyba. Pont mint egy festményen. Nem telt el 13 ezredmásodperc, hallom hogy a konyhaasztal irányából teljes hangerőn ordít a mobilom hangszórója. Nagy duzzogva felkeltem, majd mire eszembe jutott hogy fontos is lehet, fénysebességre kapcsoltam. Megláttam a kijelzőt, csak egy telefonszám. A mobilom legutóbbi balesete óta, mindenki csak egy telefonszám, de ismerősnek tűnt, ezért felkaptam.
-Tessék- szóltam bele.
- Szia, ráérsz?- hallom a kétségbeesett de ismerős hangot. Rosszat sejtek.
- Persze, mondd csak.
- Szóval ma- ma megint találkoztam vele. Tudom, ne is mondd, hülye voltam. Teljesen kiakadtam, hallod? Semmi önuralmam nincs,semmi büszkeség. Nagyon rideg volt. Alig válaszolgatott a kérdéseimre, majd egyszerűen egy nagyon egyszerű, de mégis sablonos dumával helybenhagyott.
A szitu a következő: adott egy tüneményes, tündéri csajszi, a legjobb barátnőm. És adott egy kevésbé rendes pasi, aki már egy ideje szédíti a csajszi fejét. A kirakat rendben van, a taktikai elemek is, csak egy dolog hiányzik belőle: a gerinc. Nem bánom, hogy nem akar semmit a csajszitól, a hiba ott van hogy ahhoz puhány hogy ezt bevallja neki. Mert szeretne vele...nevetni egyet. Kíváncsian hallgattam a történet folytatását.
-Miért, mit kérdeztél tőle?- értetlenkedtem.
- Először, hogy mi történt vele mióta nem láttuk egymást, meg ilyen sablonok. Próbáltam felszínes maradni, nem akartam hogy azt higgye hogy csüngök rajta.
- Az a baj kicsim, hogy ezt a vak is látja. És ő sem hiszi hanem tudja. És ez baj. Ez növeli az egóját, ami amúgy sem kicsi, ha az alapvető esetet nézzük
-Ajjh, H, ne csináld. Tudom hogy úgy elrontottam mindent. Most mit csinálunk?
-Ha gonosz lennék azt mondanám hogy én semmit, oldd meg. Tudod ennek most nagyon olyan ~én megmondtam~ szaga van. De tudod mit? Rajzolok magamnak arcot, utána ott vagyok nálad, és elmegyünk cukrászdába, vásárolni, nézelődni, meg amit csak megkívánsz. Utána veszünk egy kondibérletet, és kigyúrjuk magunkat, és majd minden pasi akinek nem kellettünk bosszankodni fog.
Kacagott. Végre. Nem szeretem a nyomott hangját, mikor olyan kis kedves lány. Igazán jót érdemelne, de mindig összetalálkozik néhány ilyen bárgyú érzelmi zsákutcával.
-Tudtam hogy rád mindig számíthatok.- Nevetett- akkor készülj, és induljunk, összekapom én is magam.
- Rendben kislány, fél óra és ott vagyok, addig is puszi.
-Sziaa.

Az ilyen, és ehhez hasonló történetek sok tanulságot tartogatnak magukban. Mindig azt hiszem hogy nekem már nem okoz semmi meglepetést, de igazából az minidig meglep, ha egy ilyen sémaszituációval találkozom. Ez olyan kategória, mikor kinyitsz egy ponyvát, és az ötödik oldal után tudod, hogy a könyv végén ki kivel lesz együtt. Itt is minden előre látható: ha nem nyomul, csak AZT akarja. Ha nagyon nyomul csak AZT akarja. Általában mindegyik csak AZT akarja. Amivel egyébiránt semmi gond nincs, ha valaki nőként úgy viselkedik mint aki csak AZT akarja. De az ilyen magasabb intelligencián létező élőlényeknek akiknek a szótárában még szerepel pár olyan kihalóban lévő dolog hogy: érzelem, gyengédség, ne adj isten szerelem, komoly kapcsolat, előzékenység, figyelem, minőségi idő, az mindig süket, vak, félnyomorék lelkekre talál. Csak arra vagyok kíváncsi, hol rontottuk el. Mert nyilván mi rontottuk el. Mi nők, hogy ilyenek lettek a férfiak.
Ilyenkor bosszantó az elmélkedés, főleg azért, mert nem jutsz vele semmire. Legalábbis én nem.

Remélem azért ti sem fogjátok halálra gondolkodni magatokat. De azért vonjátok le szépen a kis konklúziókat ebből a történetből. Is.

Szép napot, estét, életet: H

Élet a napjainkban

A közösségi média, közösségi oldalak az egyik legjobb barátom. Remek dolgokat lehet látni rajta. A múltkor például a nagy kék pofaszótárban ismerősnek jelölt egy ~Orsihhh vook Oszt Tshőő~ nevű csajszi. Majd tíz perces gondolkodás után rájöttem hogy tényleg ismerem a kiscsajt, viszont nem rémlik hogy így anyakönyvezték volna. Sőt az is megfordult a fejemben ha anyuci meglátta volna ezt az elnevezést könnyen lehet hogy hitet változtat és a haja elhullik a dologtól. Apuci véleményéről ne is beszéljünk. De előfordult már hogy a két első lökhárítóját a kirakatban áruló ~ Rebusssh Rajbaba Cicushh Jelizz~ néven futó  tündér virágszál is azt hitte hogy ott leli meg majd élete párját. Valami kockahasvillantós de egyébiránt össz-vissz tokkal-vonóval 42 kilót nem nyomó Renátó Santos személyében. Hát ámen, legyen is így, csak rettegek, ez a dolog lentebb már nem tudna süllyedni, de ha mégis, az ennél is rosszabb volna.
Szóval a kék enciklopédia alapvető működési szabályai:

1, Vezetéknév nincs, mert az ciki.
2, A profilképnek lehetőleg egy koszos tükörben kell készülni, csajoknál a csücsörítés alapszabály.
3, Minél több lájk, annál királyabb csávó/csaj vagy.
4, Feltétlenül le kell fotóznod mit eszel, mit iszol. Még a végén a magánügyed marad.
5, Bárhol vagy, be kell taggelned.
6, Minél több emberrel van közös képed, annál menőbb vagy.
7, Mindenhova nyomatni kell egy hashtaget.
8, Az összes csajszit szercsized, puszcsizod, mert különben az érzelmi prostitúció nem lesz teljes.
9, Naponta háromszor kell profilképet cserélni, különben lemaradsz a többiektől.
10,Lehetőleg mindenki legalább 20 éves aki amúgy 13-14. 

Másik nagy közösségi kedvencem a képek feltöltésére alkalmas felület, ahonnan kiindult a hashtag őrület. Jönnek mennek a szivecskék, minden teli tutorialokkal, te pedig bosszankodsz miért nem tudsz tökéletes cicaszemet csinálni, meg 45 guggolást 15 másodperc alatt. Miért nincs legalább egy alma a kezedben és miért nem egy kigyúrt, napbarnított helyes pasi a párod, aki lehetőleg mindent meg tud szerelni, ágyba viszi a reggelit, és naponta meglep a bömös motorházán egy doboz rózsával. Mindenhol hashtag, mindenhol szivecske, mindenhol minden szép, és jó. Napi 40 szelfi elfér, itt nem bánt senkit, de lehetőleg mennie kell hozzá ezer hashtagnek hogy jó sokan lássák,lehetőleg vadidegenek, kövessenek.

Manapság már a kapcsolatok is online köttetnek, szerencsére mindenki láthatja. Van időjárásjelentő funkció is szóval nem kell bekapcsolnod a tvt se, de ha egy kicsit többre vagy kíváncsi mint hogy a rajbababákkal és ecsetesfej-menőcsávókkal nap mint nap mi történik, ajánlom hogy olvass el egy könyvet, vagy menj ki a parkba a barátaiddal. Hidd el sokkal jobb, ha nem csak az interneten vannak kapcsolataid.

A bejegyzésről: Akinek nem inge ne vegye magára, akinek igen, az se, inkább nevessen.

Jó időt, jó kedvet mindenkinek: ~ Henikeeehhh Bloggerladyy~  :D

Vizsgák.

Azt hiszem már mindnyájan voltunk vizsgaszituációban, de aki esetleg mégsem, na az majd lesz. Az izgalom szinte végeláthatatlan mértékeket ölt az emberben, hisz a teljesítési kényszer az csak teljesítési kényszer. :D
Összegyűjtöttem néhány apróságot, amit nyilván mindenki tesz vagy pont hogy nem tesz vizsga előtt. Lássuk:

1, Panasz: A legáltalánosabb viselkedésminta. Általános alakja: ~ Jajj, annyit kell tanulnom~ Ezt szinte mindenki beveti, hogy kicsit felfigyeljenek rá az emberek, esetleg sajnálják is. Vagy ha másért nem, csak azért, mert addig legalább nem kell a tananyaggal foglalkozni. Azonban ez ki szokott bővülni a ~Nagyon le vagyok maradva~ és az ~Ennyit lehetetlen megtanulni~ formulákkal is.

2,Hirtelen jött vallásosság: Vizsga előtt általában mindenki vallásossá lesz, pont mint a zuhanó repülőn. Azt hiszem pont jó kis metafora ez erre, na és persze igaz is. Hasonlóképpen néz ki a dolog gyakorlatban: ~ Istenem, csak sikerüljön~, ~ Istenem, csak ezen a vizsgán ne húzzanak meg, a következőre tutira tanulok~ és ezek különböző alternatív formái. Szép dolog a vallás be kell látni.

3, Evés, ivás: Kimész a konyhába, kinyitod a hűtőt, eszel egy falat valamit, becsukod, majd újra belevágsz a tanulásba. Mit ad Isten, nem telik bele 10 perc, és gyötör, szinte kínoz a szomjúság. Sajnos ki kell menned megint, hogy enyhítsd azt. Megint kizökkensz. Majd 10 perc múlva megint jön valami kényszeres ürügy ami miatt sajnos félbe kell szakítsd a tanulmányaid.

4, Közösségi média gyakori ellenőrzése: ~Hátha pont most írt rám életem szerelme~- jut eszedbe a gondolat és már a kezedben is figyel a mobil/laptop/tablet, esetleg ezek almás verzióinak speciális elnevezésű de ugyanezt a funkciót betöltő kütyüi. Csekkolod, a szerelem még ma nem bimbózik a havannákon, bezzeg a barátaid akik most nem vizsgáznak kocsmában/strandon/fesztiválon vannak. Elszomorító. Ilyenkor lép életbe a világfájdalom érzése, és az első szembejövővel az 1-es pont aktív gyakorlása. Miután kipanaszkodtad magad, megnézed az Instragramodat is, majd a sok lapos hasú persze nem photoshoppolt szexi lady képe után a tükörbe nézel és ezt is a vizsga rovására írod, mert még sportolni sincs időd.

5,Elfojtott vágyak: Most, hogy több száz oldal vár rá hogy a fejedbe vedd hirtelen megkívántad a takarítást, a kertészkedést, esetleg most szívesen lennél vadakat terelő juhász is. Bezzeg mikor a strandon szürcsölöd a limonádét, eszedbe sem jutnak a porcicák, sem szegény anyukád. Ilyenek ezek az elfojtott vágyak, mindig akkor kerülnek felszínre mikor legkevésbé kívánod őket.

6,Emberi kapcsolatok építése: Hirtelen mindenkivel szívesen beszélgetsz, persze csak azért is hogy  tudd gyakorolni az 1-es pontot, és több alkalmad legyen a 4-es pont használatára is. Barátokat keresel, sorstársakat esetleg, akivel megcselekedhetitek amit megkövetel a haza/iskola. De az sem kizárt hogy éppen a családfakutatás jut az eszedbe.

7,Időjárás elemzése: Ma esni fog. Holnap sütni. Ez az időjárás teljesen kiszámíthatatlan. Ma, hogy tanulsz, persze harminc fok van. A vizsga napján lehetőleg negyven lesz, esetleg egy kis zápor, zivatar, égszakadás, földindulás, cunami, tájfun. Hidd el Németh Lajos megirigyelné a képességeidet. :D

Hirtelen ennyi jutott eszembe. Nektek milyen vizsga előtti élményeitek vannak? Várom a komikat.
Vizsgamentes szép napokat nektek,
xoxo: Heni